Az úszás századmásodperceken, millimétereken múló versenyein egészen kivételes klasszisnak kell lenni ahhoz, hogy az egyre sűrűbbé váló mezőnyben valaki bármelyik távon méterekkel járjon vetélytársai előtt. Milák Kristóf egyike ezen kevés géniusznak: 2019-ben új dimenzióba emelte a pillangóúszást, és ott is tartotta 2022 nyaráig. Azóta ő került más dimenzióba, azaz mindenki kíváncsian várja, miként végződik a párizsi kaland.
2016-17: áttörés, majd szárnyalás
Az érdi úszóklub ifistái között a 14 éves Milák Kristóf számított a legfiatalabbnak, igaz, motoszkált benne valami, azaz együtt edzhetett a 16 esztendős társakkal, ekkor még elsősorban hátúszóként. Mígnem a csapathoz érkező új mester, a korábban 17 éven át az Egerszegi Krisztinát és Kovács Ágnest kinevelő Szpari-szakosztályban dolgozó Selmeci Attila elkezdte a pillangózás felé terelni, és Kristóf az átmeneti időszak után egyre komolyabb eredményeket produkált.
Az első igazán nagy dobás 2016 nyarán érkezett: ekkor a junior Európa-bajnokságon az ismeretlenségből előretörve simán megelőzte a két évvel idősebb riválisokat 200 pillangón, és a magyar csapat egyetlen férfiaranyát szállította Hódmezővásárhelyen.
2017-ben pedig egyre elképesztőbb tempóban hagyta maga mögött a mérföldköveket: a netanyai junior Eb-ről már három aranyérmet hozott, a kétszázat junior világcsúccsal nyerte meg (1:53.79), amivel aztán a felnőtt vb-n is második lehetett volna, ám a korábban zárult válogatási időszakban még nem tudta megelőzni Cseh Lászlót és Kenderesi Tamást. Így a budapesti világbajnokságon százon állt rajthoz, az előfutamban, a középdöntőben és a fináléban is új junior világrekordot úszott, utóbbi két alkalommal Cseh felnőtt magyar csúcsát is megjavította, és végül 10 ezer ember tombolása közepette második lett a Duna Arénában, avagy 17 évesen megismerte a világ a nevét.
A nyárvégi indianapolisi junior vb-n pedig egyenesen szárnyalt: sportágtörténeti tettként a magyar fiúk mindkét gyorsváltót megnyerték (4×100, 4×200, mindkétszer megelőzve a topfavorit amerikaiakat), Kristóf behúzta a 100-200 pillangó aranyérmét is, és a négy elsőséggel és az 50-en nyert bronzzal a vb legeredményesebb férfiversenyzőjének bizonyult.
Sokkoló idő Debrecenben, és az első felnőtt arany
2018 tavaszán aztán az első igazán komoly jelét adta annak, hogy innentől a 200 pillangón ő lesz a szám elsőszámú favoritja a felnőttek között is: a debreceni országos bajnokságon nem csupán riválisait, de a világ úszósportját is sokkolta 1:52.71-es idejével – ez egyetlen századra volt Cseh László 2008-as, cápadresszes Európa-csúcsától, a 2010 óta tartó textilkorszakban pedig senki sem tudott ilyen jó időt jönni. A szám három gigásza, az amerikaiak 23-szoros olimpiai bajnoka, Michael Phelps, a 2012-es londoni játékok győztese, Chad le Clos és a 2015-ben világbajnok Cseh László fejenként egyetlenegyszer került 1:53-on belülre (mindannyian az 1:52.9-es tartományban) az előző hét esztendőben.
Milák viszont három hónap múlva újfent könnyedén tempózott 1:53-on innen, Glasgow-ban első felnőtt Európa-bajnoki címét szerezte, bár saját bevallása szerint túlságosan ráfeszült arra, hogy felülmúlja a tavaszi idejét, ezért picivel még el is maradt tőle (1:52.79). Mindezt azok után, hogy néhány héttel korábban „pusztító” programot úszott végig a helsinki junior Eb-n, mégis, a szokásos 100-200 dupla mellett 200 és 400 méteres gyorsúszásban is győzött, így nyolcszoros junior Eb-aranyérmesként köszönt el a korosztályos versenyektől. Meg persze ifjúsági olimpiai bajnokként, avagy az igen sűrű nyár végén Buenos Airesben egy „hibaponttal” ismételte meg a helsinki sikereket: 100 pillangón „csak” ezüstérmes lett, viszont 200-on nyert, akárcsak 200 és 400 gyorson is.
2019, 1:50.73: az új dimenzió
Egyértelmű volt, hogy 2019 az ő éve lehet, bár némi betegeskedés miatt az ob-n elmaradt a 2018-ashoz hasonló robbantás, sőt, csupán három tizeddel előzte meg Kenderesit, Szabó Szebasztián pedig legyőzte 100-on. Nyárra viszont Kristóf abszolút csúcsformába lendült, és július 24-én olyasmit tett, hogy a jelenlévők úgy érezték: egy pillanatra a Föld is megállt forogni.
A szám világrekordját ugyanis 2009 óta a 200 pillangó valaha volt legnagyobb mestere, Michael Phelps tartotta: pályája csúcsán, szuperdresszben úszta a legendás 1:51.51-et a római Foro Italico nyitott medencéjében – annak fényében, hogy 2010 után alig sikerült 1:53-on belülre kerülnie a legnagyobbaknak is, ez az idő legalábbis érinthetetlennek hatott, de legalábbis földöntúli teljesítményt feltételezett akár a megközelítése is.
Ehhez képest az utolsó hosszra fordulva a tévéközvetítésben a rekordot jelképező virtuális piros vonal Milák lábainál tűnt fel, melynek láttán a melegítőmedencében és környékén több száz úszó és edző állt meg egyszerre, s meredt a kivetítőre, mert ők pontosan tudták, hogy itt új fejezet kezdődik az úszótörténelemben. A címvédő, Budapesten győztes Chad le Clos egy nappal korábban az középdöntő után azt mondta, egyértelmű, Milák lesz az, aki új dimenzióba emeli a pillangóúszást, ám arra a dél-afrikai sem gondolt, hogy mindez 24 órán belül megtörténik. Az 1:50.73-as világrekord elképzelhetetlen szintet jelentett a 200 pillangó históriájában, miképp az is hihetetlennek hatott, hogy az új bajnok nyolcméteres előnnyel nyerte meg a finálét.
Ezek után hovatovább csupán zárójelben érdemes megemlíteni, hogy a 19 éves fiatalembert kissé „maga alá temette” a korszakos teljesítmény (akárcsak egy évvel korábban élete első felnőtt Eb-aranyának élménye), így százon újfent csak a negyedik hely sikeredett, de ez akkor rajta kívül senkinek nem jelentett csalódást.
Csúcson Tokióban
Azaz minden adott volt, hogy 2020-ban elhódítsa az olimpiai bajnoki címet is – erre azonban egy esztendőt kellett várnia, ráadásul a világjárványt Kristóf is megszenvedte, ősszel ugyanis komolyabban megdolgozta őt a koronavírus. Ennek egyenes következményeként két év után először (és 2022-ig bezárólag utoljára) másodikként ért csupán célba egy nagypályán leúszott 200 pillangón: a novemberre tolódott országos bajnokságon Kenderesi Tamásnak sikerült megelőznie (igaz, százon és 200 gyorson azért nyert).
2021-ben viszont jött, aminek jönnie kellett. A tavaszi ob-n, a Duna Arénában 1:51.40-nel nyerte meg a tokiói menetrend miatt délelőtt rendezett döntőt, amivel ismét sokkolta valamelyest az úszóvilágot – azzal pedig a hazai mezőnyt, hogy a 100 pille elsősége mellett 50-től 400-ig négy gyorsúszó-távon is begyűjtötte az aranyakat.
Ezek után a májusi, budapesti Eb-n ismét csaknem kirepült a medencéből: 1:51.10-zel győzött, azaz egy hónapon belül kétszer úszott Phelps régi világrekordján belül – ráadásként 50.18-as országos rekorddal végre a 100 pillangót is megnyerte.
A tokiói játékokon csupán az volt a kérdés: képes-e újból világcsúccsal győzni – a finálé reggelén viszont kissé elvarázsolódott, idővel teljesen felborult a szokványos ráhangolódási és melegítési rendje, ami végül egy úszódressz-szakadásban csúcsosodott ki. Ez annyira kizökkentette a koncentrációját, hogy végül „csak” 1:51.25-ös olimpiai csúccsal győzött, amit a célban kővé dermedt arccal vett tudomásul. Rajta kívül Tokióban továbbra sem tudott senki 1:53-on belülre kerülni, míg ő négy hónapon belül háromszor úszott 1:51-es időt. Hogy milyen félelmetes formában érkezett a játékokra, azt igazán a 100-as döntőben mutatta meg. Itt a verhetetlennek tűnő amerikai sprinter-fenomén, a 2017-ben és 2019-ben is hét-hét vb-aranyat szerző, Tokióban pedig 50 és 100 gyorson és pillangón diadalmaskodó Caeleb Dresselt „hajszolta” világcsúcsig (ez volt az olimpia egyetlen egyéni rekordja), és a hajrában csaknem ledolgozta méteres hátrányát, 49.68-cal pedig új Európa-csúcsot állított fel.
Tokiót követően a váltás mellett határoztak edzőjével, miután a korkülönbség mindinkább áthidalhatatlannak tűnt Selmeci Attilával. Az év végén, immár Virth Balázs irányítása mellett, először próbálta ki magát rövidpályás világversenyen, ám a kazanyi Eb-n csupán ezüstérmes lett 200-on, ráadásul újfent elkapta a koronavírust – ám ettől még egészen fantasztikus esztendőt zárt.
2022: újabb világrekord és aranyhalmozás
A szárnyalás aztán folytatódott 2022-ben is. Igaz, ismét egy komolyabb betegség hátráltatta tavasszal, így az ob-n „csendben” nyert három-három arany- és ezüstérmet, ám a júnusi, budapesti világbajnokságon újfent óriásit alakított. Ötezer néző űzte a Duna Arénában, és Miláknak most sikerült az, ami Tokióban nem: 1:50.34-gyel megjavította saját világrekordját – melynek abszolút értékét talán a FINA tv szakkommentátorának mondata adja vissza leginkább, aki a százas fordulónál (51.89) közölte: „ez gyorsúszó részidő” (azaz ennyire a 200-as gyorsúszók kezdik a számukat). Ez a győzelem volt egyébként a 100. magyar vb-érem valamennyi diszciplinát figyelembe véve.
A nyitónapon úszott 46.89-es száz métere a végül 5. helyen záró gyorsváltóban már jelezte, ismét kivételes formában van – és ez később százon is visszaköszönt, ahol megint csak simán győzött, így az Eb után a vb-n is megcsinálta a duplát a Duna Arénában (a mentális problémákkal küzdő Dressel a vb harmadik napján hazarepült Amerikába).
A Covid miatti versenynaptár-rendeződés okán a vb után három hónappal Eb-t is rendeztek, és Rómában folytatódott a diadalmenet. A vb után egy másik „100-as”-ban is főszerepet játszott Kristóf rögtön a nyitónapon: befutóként ellenállhatatlanul jött, és az első helyre hozta be a 4×200-as gyorsváltót, ami a magyar úszósport 100. Eb-aranyát is jelentette – egyszersmind azt is, hogy öt évvel Indianapolis után ugyanabban a felállásban immár a felnőttek között is a legjobbnak bizonyult a Milák Kristóf, Németh Nándor, Holló Balázs, Márton Richárd kvartett.
Az újjáalakított Eb-programban Miláknak ezúttal a kétszázat kellett utoljára leúsznia – addig megnyerte a százat, régi tervét nem csupán valóra váltva, de igen emlékezeteset nyújtva 47.47 másodperces új országos csúccsal ezüstérmes lett 100 gyorson a világrekordot úszó román David Popovici mögött, és egy újabb heroikus úszással másodiknak hozta be a 4×100-as gyorsváltót is. Végül igen emlékezetes módon, edzőtársa, Márton Richárd második helyének sokkal jobban örülve szerezte meg zsinórban harmadik Eb-aranyát 200-on – hogy minden idők hetedik legjobb idejével (1:52.01) nyert, erre szinte már nem is ügyelt. Holott négy év alatt 11-edszer úszott 1:53-on belül, korábban az úszósport történetében öten együtt mindösszesen 10-szer voltak erre képesek (ebből Phelps ötször, és még négyen egyszer-egyszer). 2022 végén az örökranglista első 10 idejéből immár 7 volt Miláké s csupán 3 Phelpsé, a csak textilben elért eredményeknél pedig az arány 9-1.
„Kíváncsian várom, még mi van bennem”
S hogy mi jöhet még? Nos, álljon itt két, nagyon jellemző idézet egy-egy interjúból, ami tökéletesen megmutatja, mi hajtja a zsenit az újabb és újabb sikerek felé.
„Mostanában a 100 pillangót szívügyemnek tekintem, szeretnék úgy is jól úszni, hogy nincsen nyulam, nem degradálva senkinek a sportteljesítményét ezzel a kijelentésemmel, de nekem az lenne a legnagyobb élmény, ha egyedül is, elöl haladva nemcsak 200 pillangón, hanem más számokban is ugyanezt a teljesítményt tudnám hozni. Engem ez tenne a legboldogabbá, ám az addig vezető út nagyon hosszú, nagyon sokat kell edzenem, nagyon össze kell szoknunk a csapattal, és tényleg kíváncsian várom, hogy még mi van bennem. Tényleg a türelmetlenség szól belőlem és a kíváncsiság.”
Továbbá:
„Nem szeretnék megelégedni, sem hátradőlni. Egyelőre csak olyan szinten foglalkozom a sikerek feldolgozásával, amit a szakmai és emberi része megkövetel. Igyekszem megmaradni annak, aki voltam, egy szerethető karakternek. A szakmai elemzés minden egyes versenyt követően megtörténik, ezen a szinten foglalkozom a versenyekkel. Előttem még nagyon sok van, szeretnék dolgozni, vannak céljaim, céltudatos vagyok. Csak a hetedik napon szeretnék megpihenni.”
Fél gőzzel is Európa-bajnok
Hogy Pillangó Úr(fi) végül is 2023 nyarát tekintette-e a hetedik napnak (idézett nyilatkozata fényében), azt talán egyszer megtudjuk. Ugyanakkor tény, azok után, hogy a 2023-as áprilisi országos bajnokságon ismét „sétált” egy 1:52-es időt Kaposvárott (pályafutása során 12. alkalommal úszott 1:53-on belül), májusban sokkoló bejelentést tett: úgy érzi, pihenésre van szüksége, ezért kihagyja a nyári világbajnokságot. Azt azonban megígérte, hogy ősztől újra teljes erőbedobással kezdi újra a felkészülést.
Ez végül is nem feltétlenül történt meg úgy, ahogy egy kívülálló gondolná, meg ahogy a szakemberek várták volna. Kristóf a szeptemberi munkakezdést követően meglehetősen random módon látogatta az edzéseket, egyre komolyabb dilemma elé állítva edzőjét, Virth Balázst. Nyilvános visszatérése végül áprilisban történt meg: a 2022-es római Eb után az országos bajnokságon versenyzett először. A rövidebb távokon – nem utolsósorban az eseményt megelőző edzőtáborban valahára normálisan elvégzett munkának köszönhetően – hasított, 200-on viszont látszott, hogy az állóképessége még nem az igazi, elvégre 1:54.90-nel nyert.
Májusban a Mare Nostrum barcelonai állomásán olyasvalami történt vele, ami nemzetközi viadalon még soha: legyőzték 200 pillangón (egy relatíve ismeretlen koreai, Kim Szeop), 1:55.6-os ideje minden volt, csak nem biztató. Hanem négy nappal később, Monte-Carlóban bement 1:54 alá, azaz úgy festett, helyreállóban van a világ rendje.
A júniusi, belgrádi Eb-n gyűjtött éremkollekciója szintén ezt igazolta, hiszen akárcsak a 2022-es vb-n és Eb-n, újfent megcsinálta a 100-200 duplát, igaz, a hosszabbik távon ismét 1:54 alatt ért a falhoz. Ezzel egy időben leendő legnagyobb riválisa, Leon Marchand is hasonlót úszott a francia bajnokságon, és az amerikai olimpiai válogatót is ugyanilyen győztes idő született, azaz elég nehéz volt belőni, hogy ebből mi sül ki a párizsi játékokon, július végén.
A Bemutatjuk olimpikonjainkat: Milák Kristóf bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
