Patakfalvy Miklós neve összeforrt a WT taekwondóval. Nem csoda, hiszen ő alapította a honi szövetséget és vezette 33 éven át, egészen 2021-ig. Hogy honnan indult útjára a magyar WT taekwondo és hogy kerültek képbe a Márton lányok, hogy aztán Viviana megszerezze a sportág első magyar olimpiai aranyát, arról szövetségünk tiszteletbeli elnökét kérdeztük.
– 1977-ben még igazán irreális lett volna olimpiáról álmodozni, mikor elkezdtem taekwondózni. Egy vadonatúj harcművészet volt, ami már az első pillanatban megfogott – kezdi visszaemlékezését Patakfalvy Miklós, aki akkoriban még profi focista volt inkább, mint küzdősportunk kiválósága. De a foci mellett egyre több taekwondo edzésre ment le és pár hónap után már versenyekre járt, igaz, az még nem a WTF, hanem az ITF égisze alatt történt. A két szervezetnek más a szabályrendszere és most már igen messzire távolodtak egymástól. – 1982-ben jártam már WTF világbajnokságon és már érezhető volt, hogy ott megmozdul valami. Aztán eljött a szöuli olimpia ideje 1988-ban, ahol bemutató sportágként ott lehetett a taekwondo, persze a WTF-nek köszönhetően. Számomra a végső lökést talán az adta meg, hogy váltsak a két ernyőszervezet és stílus között, hogy 1989-ben kaptam egy telefont, miszerint Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával és lehetőség kínálkozik a WTF taekwondo hazai megalapítására. Az ITF-es vezetőség érthető okokból ettől elhatárolódott, én viszont nyitott voltam. Legjobb tanítványaimmal véghez is vittük a kötelező procedúrát és már úgy kezdtünk a munkába, hogy tudtuk, 1992-ben is ott lesz bemutató sportágként az olimpián a taekwondo. 1994-ben pedig eldőlt, hogy ugyan Atlantában még nem, de 2000-ben, Sydney-ben teljes jogú tagként a program része lesz és azóta le sem került onnan.
Dr. Márton Zsolt Krisztián követte Patakfalvy Miklóst az elnöki székben 2021-ben
Az új irány idehaza sokakat átcsábított a WTF-hez, az MTK-nál tevékenykedő Patakfalvy ott indította útjára az új irányzatot és tanítványai elkezdtek klubokat alapítani.
– Fejest ugrottunk a mélyvízbe, de tele voltunk tervekkel és remek versenyzőkkel. De könnyűnek nem nevezném. Ez olyan volt, mintha egyik nap még párbajtőrben versenyeztünk volna, másnap meg már kard lett volna a fegyvernemünk – mutatott rá Patakfalvy Miklós, mennyire más a két stílus. – Büszkén mondhatom, valamennyi tanítványom követett, noha felajánlottam nekik, ha úgy érzik, túl sok az ismeretlen az új szakágban, maradjanak. A két szabályrendszer között bőven akadt különbség (mérkőzésidő, kontakt erősség, védőfelszerelés stb.). Három év telt el, mire az első nemzetközi sikerünk meglett, 1992-ben Engrich Mariann kétszeres ITF-világbajnokként nyert Eb-érmet ekkor.
Szerencsére nagyon hamar, már 2000-ben lett olimpikonunk.
– A nemzetközi versenyekről természetesen ismertük a Salim testvéreket, Gergőt és Józsit, és tudtuk, hogy az édesanyjuk magyar. Miután nagy sikereik ellenére a dán szövetségtől távozni kívántak, 94-ben megkerestek, hogy szívesen versenyeznének magyar színekben. Édesanyjuk révén megvolt a magyar állampolgárságuk, de a dánok megpróbáltak keresztbe tenni nekik, és kétéves eltiltást kaptak az európai szövetségtől. Végül a MOB közbenjárásával jogi úton tudtuk elérni, hogy töröljék az eltiltásukat és ekkor kezdődött meg az ő sikersztorijuk, immár magyar színekben. Gergő 1995-ben Manilában világbajnoki bronzérmet szerzett, majd Józsi Sydney-ben az olimpián a bronzmeccsig jutott, ahol is eltört a kézközépcsontja, de hősiesen helytállt, és lett végül ötödik.
A kapcsolat a családdal később is megmaradt és az Egyesült Államokban letelepedő Gergőék két gyermeke, Omar Gergely és Sharif Gergely is magyarként szeretett volna pástra lépni.
Patakfalvy Miklós Salim Omar Gergely első Eb-bronzérménél is ott volt
– Gergő telefonon keresett meg és jelezte, fiai úgy döntöttek, hogy Magyarország színeiben szeretnének versenyezni a jövőben. Egy kicsit nehezebb és hosszabb volt a folyamat, mert ők kint, az USA-ban születtek, és nem voltak magyar állampolgárok, de ennek ellenére 2019 őszén már a junior Eb-n bemutatkozhattak a fiúk, sőt érmeket hoztak csapatunknak Sharif arany-, Omar bronzérmet nyert. Velük együtt húguk, Kamilah is csatlakozott a korosztályos válogatotthoz.
Sorsfordító év volt a 2019-es, mert ekkor mutatkoztak be a kadet Eb-n magyarként a Márton testvérek is.
– Találkoztam madridi klubjuk edzőjével, Jesus Ramallal, aki jelezte, van két tehetséges magyar kislány a klubjában, Luana és Viviana, akik szeretnének magyar színekben versenyezni. Örömmel fogadtuk őket és a megérzéseink ekkor is jók voltak. Szakmai szempontból nézve, láttuk, milyen munkát végeznek Jesussal és a korábbi olimpikon Suvi Mikkonennel. Amint felmentek a lányok a pástra, látszódott, hogy valami óriási potenciál rejlik mindkettőjükben. Az edzőikkel remek kapcsolatot alakítottunk ki és segítettük egymást az elmúlt években mindenben, nagyon jól működő munkakapcsolat ez az elejétől fogva. Szövetségi szinten a kezdetekben szerényebben, de később egyre nagyobb támogatást tudtunk biztosítani nekik a felkészülésre, versenyeztetésre. De nem csak az eredmények azok önmagukban, amit kiemelnék. Ami még fontosabb, hogy azonnal látszott, mennyire klassz kölykök. A biztos családi háttér is megvan náluk, erről kint személyesen is meggyőződhettem, amikor a szülőket megismertem. A lányok gondolkodásmódja, amit otthonról hoznak párosult nagyszerű fizikai képességeikkel és az elsajátított technikai és taktikai tudással. Ez együtt adta, hogy ilyen szintre értek el már most, 18 éves korukra. Számomra nem volt meglepetés sem a vb-, sem az olimpiai arany, abszolút bennük volt.
Debütálásként Márton Viviana megnyerte a kadet Eb-t, az aranyat Patakfalvy Miklós akasztotta a nyakába
Patakfalvy Miklós kiemelte, Párizs előtt leginkább Józsa Leventénél érezte, hogy dobogóra állhat a három magyar közül.
– Ha nincs az a betegsége egy héttel az olimpia előtt, szerintem meg is csinálja. Jó azt látni, hogy a hazai közegben is ki lehet nevelni egy olyan tehetséget, akinek sikerült a kvótaszerzés. 2004-től 2021-ig nem voltunk ott a játékokon, pedig több olyan nemzetközileg is jegyzett versenyzőnk próbálkozott, akinek reális esélye volt erre. Levinek sikerült, és ehhez kellett, hogy az elmúlt két évben olyan felkészülést tudjon végig csinálni, amire korábban nem volt lehetőség. Ő egy extra tehetségű fiatal, remek anatómiai, fizikai és egyéb képességekkel, adottságokkal, és szintén biztos családi háttérrel. Minden adottsága megvan a kiugró sikerekhez, és az elmúlt években rengeteget fejlődött. Nevelőedzője, Galambos Bence is ráérzett, hogy mit kell ahhoz tennie, hogy kint legyen Levi Párizsban.
Négy év múlva Los Angeles ad otthont az ötkarikás játékoknak, kérdés, ennek a négyéves időszaknak hogyan lehet nekifutni egy ilyen siker után.
– Nagy harc lesz továbbra is a kvalifikációért, az biztos. Az elmúlt két esztendő vb- és Eb-címei, Grand Prix sikerei és az olimpiai arany azt vetíti előre, ez a fejlődés nem áll meg és még szebb sikereket ígér az előttünk álló időszak – tekintett előre Patakfalvy Miklós.
Taekwondo Szövetség
