íjászat

A HDH-IAA nemzetközi íjász szervezet vezetősége a hétvégén videókonferencián tanácskozott az egész világot érintő koronavírus járvány kapcsán kialakult helyzetről. A testület a sportág idei világversenyeit illetően több döntést is hozott, amelyek magyarországi rendezéseket is érintenek.

A 2020-as esztendőben – a korábbi évek sikeres rendezéseit követően – két újabb íjász világverseny jött volna Magyarországra. A háromdimenziós vb Szekszárdon került volna sorra, majd azt követően a történelmi és távlövő-távcéllövő szakágak nemzetközi elitje gyűlt volna össze Tatán.

Az International Archery Association döntéshozói azonban úgy határoztak, hogy a szekszárdi világbajnokságot 2021-re halasztják, és akkor az Európa-bajnoksággal együtt rendeznék meg a magyar településen.

A videókonferencián arról is döntés született, hogy a tatai történelmi világbajnokságot két évvel későbbre, 2022-re teszik át.

Az elhalasztott világversenyekről természetesen majd egyeztetni kell az illetékes önkormányzatokkal – mondta el a döntések kapcsán Windischmann Mercédesz, a Magyar Íjász Szövetség főtitkára.

Két aranyérmet nyertek a magyar íjászok a Kanadában megrendezett 3D-s íjász világbajnokságon. Gondán György férfi csigás íj kategóriában, míg Molnár Ferenc férfi ösztönös íj kategóriában állhatott a dobogó legfelső fokára a 25 ország 265 versenyzőjének részvételével lebonyolított vb-n.

A World Archery íjász világszervezet szeptember 2. és 7. között tartott megmérettetésén nyolc magyar íjász indult.

Molnár Ferenc – remek szereplésének köszönhetően – egyből az elődöntőbe került, Gondán György pedig a kiesős szakaszban szerezte meg ehhez a jogot. A még versenyben lévő két magyar íjász ezek után szoros mérkőzéseken, de stabil, magabiztos formát nyújtva bejutott az aranydöntőkbe, ahol Molnár olasz ellenfelét, míg Gondán amerikai vetélytársát győzte le.

A világbajnokság éremtábláján Magyarország a harmadik helyen végzett, az első Franciaország lett négy arany- és egy ezüstéremmel, míg a második helyezett Ausztria két aranyat és két bronzot zsákmányolt.

A kétévente megrendezett, a világ 3D-s íjászainak legjobbjait felsorakoztató vb-ken a magyar íjászok egyre sikeresebbek: 2015-ben egy első, 2017-ben egy első és egy harmadik hely volt a termés, ezt sikerült most túlszárnyalni a két vb-címmel.

A 3D-s íjászat során a versenyzők életnagyságú, háromdimenziós vadállatformájú célokra lőnek ismeretlen távolságokból. Ezt a sportíjász ágazatot évtizedekkel ezelőtt a vadászíjászat imitálására, gyakorlására alkották meg.

Kvótát szerzett a 2019-ben sorra kerülő minszki Európa Játékokra az íjász Banda Árpád. A Magyar Íjász Szövetség tájékoztatása szerint a 23 éves sportoló a lengyelországi Legnicában megrendezett Európa-bajnokságon a férfi reflexíj kategóriában megnyerte a kvóta versenyt, ezzel több évtizede nem tapasztalt eredményt hozott a magyar pályaíjászatnak.

A szegedi versenyző 2001 óta foglalkozik íjászattal, az olimpiai íj kategóriában 2006 óta versenyez. Naponta kétszer edz, 200-250 lövésszámot produkálva. Banda Árpád eddigi legjobb nemzetközi eredménye a 2017-es Universiadén elért negyedik hely és egy negyedik helyezés a két évvel ezelőtti Európa Grand Prix-n.

Több mint 700 versenyregisztrációval büszkélkedhetett az íjászsport idei legszínesebb versenyhete. Gyulán zajlott ugyanis a HDH-IAA Történelmi Íjász Világbajnokság mellett a Táv és Távcéllövő íjász Világbajnokság, és az Országos és Nemzeti Történelmi Íjászbajnokság. Ráadásként szintén az alföldi város adott otthont az Íjászat Napja nemzetközi fesztiválnak.

A Történelmi Íjász Világbajnokságon 3 különböző típusú lőpályán kellett versenyezniük az íjászoknak. A résztvevő 20 ország sportolói Gyula város határában elterülő erdős részen egy háromdimenziós célállat figurákból álló, majd 2 kilométer hosszú pályán; a városközpontban felállított 18 db lőlapos pályán; és a gyulai vár körül elhelyezett technikai célokkal (sínen mozgó lő tábla, bukócél stb.) színesített pályán mérkőztek meg egymással.

A Táv- és Távcéllövő Világbajnokság hatalmas térigényét a Békéscsabai Reptér elégítette ki. Itt az íjászok extrém távolságra adtak le célzott lövéseket (a legtávolabbi cél 120 méteren helyezkedett el), majd a sportolók a különböző erősségű íjaikkal – több kategóriában – azon versengtek, hogy melyik nyílvessző repül a legmesszebbre.

Hatalmas öröm és siker az, hogy a Magyar Íjász Szövetség, magyar földön tudta az első távlövő VB-t megszervezni, és hogy hazánk fiainak itthon tudtuk biztosítani a feltételeket ahhoz, hogy ismét bizonyítsák, a magyarok a világ legjobb távlövői és immáron világbajnokai is. Legismertebb távlövő bajnokunk Mónus József és csapata is többször tudta meglengetni a Magyar zászlót a győztes jogán, többünknek elszoruló torkokat és hatalmas büszkeséget szerezve ezzel.

Nem kis sportteljesítményt vitt véghez több íjászunk is azzal, hogy a világbajnokságok mellett zajló Országos és Nemzeti Történelmi Íjászbajnokságon is lővonalhoz állt. A Vb pihenőnapjára szervezett, országos bajnoki címet adó verseny íjászai szintén a gyulai várkertben vetélkedtek egymással.

A Magyar Íjász Szövetség 2017-ben hívta életre az Íjászat Napja rendezvénysorozatot, amely azt a célt szolgálja, hogy ennek a technikai sportnak mind a 7 szakágát megismertesse az érdeklődő közönségnek. A 2018-as rendezvény kiemelt látványossága volt a Gyula belvárosában, a Kapus hídon megrendezett Nagy Párbaj elnevezésű verseny. A meghívott 16 íjász a hídról, a Fehér-kőrös folyón keresztül 60m távolságba lőtte ki nyílvesszőjét az elhelyezett céltáblára. A hatalmas kivetítőn is nyomon követhető versengés több száz városlakót és turistát szórakoztatott az augusztus 18-ai, szombati napon.

A hazai íjászsport idei legimpozánsabb hetének vendégei között tudhatták a szervezők Sárfalvi Péter helyettes államtitkárt, Wening Esthyprobo Fatandari indonéz nagykövet asszonyt és a Kinzang Dorji Bhután korábbi miniszterelnökét.